Először csak egy Facebook posztot szerettem volna írni a témában, de ahogy elkezdtem rajta gondolkodni, egyre kerekebb történet lett belőle, így megérdemelt egy posztot a téma…
Minden családban, ahol legalább egy embert érint a közoktatás bármilyen formája, a szeptember egyet jelent egy új időbeosztással. Ebben a bejegyzésben, ezt az új beosztást szeretném egy kicsit körüljárni a Bullet Journalod segítségével. Így megkönnyítheted magadnak az előtted tornyosuló időpont-rengeteg megjegyzését, hiszen becsengetés, kicsengetés, különórák, edzések időpontjai akkor is hatással lesznek az életedre, ha nem neked csengetnek be. Nagy valószínűséggel te menedzseled a család életét, vagy ha már nem igénylik a terelgetést, akkor is szeretnéd tudni, hogy ki mikor hol és mit csinál.
Mi a célja az iskola-idő figyelőnek?
Mostanában ez a heppem, tudom, de igenis van értelme még egy egyszerű táblázat esetében is feltenni a kérdést, hogy mi a célja?
- Kiderüljön belőle, hogy minden gyermekedet időben el tudod-e vinni mindenhova délutánonként?
- Gyerekenként lásd, hogy kinek, mikor, mi a dolga?
- Ki tudd kalkulálni, hogy belefér-e időben (és akár anyagilag is) még egy különóra?
- Úgy tudd alakítani a hétköznapokat, hogy ne legyen minden nap leterhelve a gyermek?
- Tudd, hogy mikor van órán és mikor lehet illetve nem lehet zavarni?
Ez csak pár példa volt, egy iskola-idő figyelőnek nagyon sok célja lehet.
Kinek való?
Készíthetsz magadnak egy ilyet akkor is, ha te jársz iskolába, de akkor is, ha csak valamelyik gyereked jár valamilyen közintézménybe függetlenül attól, hogy veled él-e még vagy már kirepült.
Miről szól?
Az iskola-idő figyelő nem más, mint egy egyszerű táblázat, amiben egy átlagos heteteket gyűjtöd össze. Minden időponttal, információval együtt. Igazából hívhatnánk órarendnek is, de azért annál egy kicsit több, hiszen nem csak a tanórák kerülnek bele, hanem számos egyéb plusz információval is kibővítheted. És akkor is érdemes lehet elkészítened, ha még csak oviba jár a gyermeked.
Mi kerüljön bele?
Nyilván személyenként változik, hogy kinek miről szól egy átlagos napja, illetve hete, de (ha nem is mindenre kiterjedően) próbáltam összeszedni, hogy én miket írnék bele.
Készíthetsz gyerekenként egy-egy részletesebb táblázatot is, de az az igazi, ha minden infó egy táblázatban van összefésülve, amiben az összes családtagod átlagos hetét feltünteted. Ebből egyértelműen ki fog derülni, hogy ha valamilyen ütközés vagy megoldandó probléma van (például ha a fociedzést választja a fiad, akkor a lányodat nem tudod elvinni jazzbalettre, hacsak be nem segít valaki aznap…).
Habár táblázatnak nevezem, de hívhatod figyelőnek, tervezőnek vagy gyűjteménynek is.
Első szint – amiből gazdálkodunk
0. Ébredezés – mikor kellene felkelni, hogy rohanás nélkül készüljetek el?
- Indulás – mikor mennek reggelente a buszok , mennyi a menetidő (akkor is számold ki, ha autóval utaztok vagy gyalog mentek), dugóval kell-e számolni stb.
- Kezdés – mikor van becsengetés, mettől-meddig lehet/kell beérni az iskolába/óvodába
- Tanulás – milyen a csengetési rend, mikor van uzsonna, milyen tantárgyak vannak, melyik teremben és ki tartja őket; van-e különleges felszerelést igénylő óra (például testnevelés)-ezeket akár külön jelölheted, hogy ránézésre észrevehető legyen
- Félidő – melyik nap mikor lesz ebédidő (jelölni lehet, hogy kései ebéd esetén legyen bekészítve több rágcsálnivaló), mikor kell otthon megoldani az ebédet, mikor kell útközben megoldani az ebédet, mikor van ebédfizetés
- Délután – hazajárós-e a gyerek, van-e napközi, uzsonnázni kap valahol vagy meg kell oldani
- Majdnem vége – mikor kell/lehet elhozni a gyereket, mikor van „kicsengetés”. Lehet hazamenni vagy van még valami program?
- Úton – mikor mennek hazafelé a buszok, mennyi a menetidő (autóval, gyalog, dugóban), ha nem haza mentek,akkor különóra helyszínen van vagy máshol? Oda hogyan juttok el?
- Egyéni utakon – különórák, edzések – mikor kezdődik, meddig tart, milyen felszerelés kell, fizetni mikor kell, mikor lesz az első óra (csak októbertől?) Enni/innivalót megoldani.
- Hazafelé – menetrendek, menetidő stb.
- Otthon – ki mikor érkezik haza, közös vacsorát mikor tudnátok tartani, marad idő pihenni és készülni a másnapra? közös program belefér?
- Pihenés – (kisgyereknél)- mikor kellene ágyba kerülnie, hogy másnap kipihenten tudjon kelni?
Második szint – ahogy menedzseljük
Készítsd el az összefésült táblázatot, ahova a szülőket is írd fel. Kinek, melyik nap, hányra kell beérnie a munkahelyére, meddig marad, mit ebédel stb.
Menj végig az első szinten és jelöld magadnak, hogy mikor van szüksége valamilyen segítségre a gyermekednek? Például reggel még te viszed iskolába, de hétfő délután fociedzés lesz, amit szerencsére idén nem a sportpályán tartanak, hanem az iskola udvarán, így csak edzés után lesz rád megint szüksége stb. Igazából ez két emlékeztető – reggel x órára te viszed, délután y órakor te mész érte.
Nézd végig, hogy mikor tudjátok megoldani a gyerekek kíséretét és ha problémás, akkor találj alternatívát – kérd meg valamelyik nagyszülőt, beszélj össze más szülőkkel vagy ha máshogy nem megy, keress másik délutáni elfoglaltságot.
A nyereség
Tudom, ez így kicsit macerásnak tűnik, de megéri most időd szánnod rá. Ezután, amikor tervezed a hetedet vagy a napodat, csak erre az átlag hétre kell ránézned és ez segíteni fog téged:
- a bevásárlásban – melyik napra kell ebédet is készítened, melyik napra kell több gyümölcsöt venni, mert későn jön haza és több uzsira lesz szüksége stb.
- a főzésben – látod, hogy melyik nap lesz több időd és melyik nap kevesebb az esti vacsorakészítésre, így eszerint tudod kitalálni a menüt
- nem felejted el az ebédfizetést, különórák fizetését
- nyomon követhető, hogy melyik nap mikor kell indulni, mennyi időtök lesz este
- kialakítani az énidődet – egyértelműen látszódni fognak azok az időpontok, amikor egyik gyermekednek sincs „szüksége” rád, így tudni fogod, hogy például mikorra kérj időpontot a fodrászhoz
- nyugodtabban előretekinteni – nem az utolsó pillanatban derül ki, hogy a kosáredzés után sehogy sem értek oda a balett végére és nem lesz ki vigyázzon a lányodra, amíg megérkeztek.
Váratlan események persze ezután is lesznek, mégis kiszámíthatóbban fognak telni a hétköznapok. Meglesz az alap, amire építkezni tudsz. Ehhez igazítsd hozzá a háztartás körüli rutinfeladataidat és tervezz be magadnak olyan idősávokat is, amikor csak magaddal foglalkozol vagy a céljaidon dolgozol. Meglátod ez nem csak a fizikai megvalósításban fog segíteni, hanem a lelked is nyugodtabb lesz: uralod a helyzetet – megteszel, amit tudsz.
Ha további segítséget szeretnél a napjaid megtervezéséhez, töltsd le ezt a napi tervezésről szóló tanulmányt (és bónuszként a céljaid kitűzésében is segíteni fogok!)
Ettől a cikktől visszatértek az iskolás kori emlékeim, meg amikor a főiskolán a következő x hónap eseményeit rendeztem időtáblázatokba, hogy lássam, mire mikor mennyit kell/tudok készülni, hogyan fér össze a munkával és minden egyébbel. 🙂
Nem vérlázításként, viszont azóta számomra nagyot fordult a szeptember fogalma: évek óta olyan területeken dolgozom, ahol a nyár a szezonidőszak, így a szeptember 1. a fellélegzés dátuma. 🙂 Persze ez is ugyanúgy újratervezéssel jár, új beosztás, több szabadidő, le lehet porolni az otthoni projekteket, fókuszt váltani. 😉
🙂 Nem lázadunk 🙂
Valójában bármikor lehet ilyet készíteni, amikor az embernek be kell tájolnia magát.
Neked akkor különösen kedves lehet a szeptember! 🙂