Azt hiszem a mai világban elég jellemző a tökéletes utáni vágy, a maximalizmus, és mindenből a legjobb kell. Ami persze egyrészt érthető, másrészt elég frusztráló. Mert egyszerre ösztönöz minket arra, hogy nagyon jól végezzük a dolgunkat, ugyanakkor amint úgy érezzük, hogy nem tudjuk elég jól elvégezni a feladatot egy hátráltató tényezővé válik ez a vágy. És ilyenkor jön a halogatás vagy a lemondás.
Van egy másik szempont is, ami miatt érdemes elengedni ezt a tökéletességet. Ez ugyanis egy előre meghatározott állapot, ami létrejön és utána nem változik. Könnyen beleeshetünk abba a hibába, hogy amint úgy érezzük elértük ezt a tökéletes állapotot és onnantól kezdve nem foglalkozunk vele. Continue reading „Jobb, mint a tökéletes”
