Bullet Journal – az alapok

A Bullet Journal egy olyan határidőnapló-vezetési forma, ami egyesíti a naplódat, a határidős feladataidat, a teendőidet, lehet a kreatív naplód és számos olyan funkcióval ruházhatod fel, amit csak szeretnél. Lejegyezheted benne az emlékeidet, nyomon követheted a napi feladataidat, megtervezheted a jövődet. A rendszert Ryder Carroll dolgozta ki, aki tanulási nehézségekkel küzdött, majd egy hosszú folyamat eredményeképpen kifejlesztette a Bullet Journalt, ami elég rugalmas rendszer ahhoz, hogy a sok különböző információt rendszerezni lehessen benne, mégis könnyen átlátható legyen. Ha még sosem hallottál a Bullet Journalról, akkor itt a lehetőség, hogy az alap verziót megismerd, ha pedig már hallottál róla, akkor ez egy nagyszerű alkalom, hogy összefoglalva lásd a Bullet Journal lényegét!

A klasszikus Bullet Journal felépítése a következő:

A Bullet Journal alappillére a “rapid logging”, amit leginkább gyors naplózásnak lehetne fordítani. Négy elemből épül fel:

  1. a téma, tárgy (Topic) – minden oldal tetejére röviden írd fel, hogy miről lesz szó (napi tervezésnél elég a dátum)
  2. az oldalszám (Page numbers) – az oldalszámok segítenek tájékozódni, navigálni a naplódban
  3. a rövid, lényegre törő bejegyzések (short sentence) – a hatékonyságodat növeled vele, ha röviden meg tudod fogalmazni a feladatodat, azzal egyben konkretizálod azt és könnyebben át is látod a bejegyzéseidet
  4. a bullets, amit talán jelölésnek fordítanék. A bejegyzéseidet kis jellel látod el, ez a jelölés segít a bejegyzéseidet kategorizálni.
Eszközök

Füzet és toll. Lehet bármilyen füzet, ami a kezed ügyébe akad és akár egy szimpla golyóstoll vagy ceruza is, azt válaszd, amivel szeretsz írni.

Felépítés
  1. Tárgymutató (Index) – amikor nyitsz egy új témát, mindig írd fel a tárgymutatóba az adott témát és hogy hányadik oldalon találod. Amikor olyan témáról írsz, ami már előfordult egyszer, akkor értelemszerűen elég odaírnod az oldalszámot, amikor pedig több oldalon keresztül tart egy téma, akkor kötőjellel kötheted össze a kezdő és utolsó oldalt.
  2. Jövőbeni események (Future log) – egyszerre egy hónapot tervezünk meg, így ha olyan időpontot vagy jegyzetet kell felírnod, ami nem az aktuális hónaphoz köthető, azt itt megteheted
  3. Havi tervező (Monthly log) – egyszerűen írd fel egymás alá a dátumokat, napokat és már írhatod is mellé a programjaidat. A szomszédos oldalra pedig összeszedheted, milyen teendőid vannak az adott hónapban.
  4. Napi tervező (Daily log) – ide tudod leírni a rövid, tömör, lényegre törő bejegyzéseidet, amik lehetnek a napi feladataid, események, jegyzetek. Jelölésük a következő:
  • Feladatok, teendők (Taks) [jelölése : “•” ]
  • Események (Events) [jelölése: “O”]
  • Jegyzetek (Notes) [jelölése: “–”]

A feladatok állapotát további jelölésekkel követheted nyomon. A nap végén nézd át az aznapi bejegyzéseidet, jelöld, ha elvégezted. Ha nem tudtad elvégezni, de még mindig esedékes, akkor írd fel a havi terveződbe (de beütemezheted akár a következő napra is), ha esedékes, de nem ebben a hónapban, akkor írd fel a jövőbeni eseményekhez (tervbe van véve, de nem most), ha pedig már nem fontos vagy nem aktuális, akkor egyszerűen húzd át. A jelöléseket személyre szabhatod. Érdemes a naplód elején összegyűjteni őket, ami meg nem tanulod őket.

  • Elvégzett feladatok (Task Complete) [jelölése: “X”]
  • Újra beütemezett feladatok (Task migrated) [jelölése: “>”]
  • Újra tervbe vett feladatok (Task scheduled) [jelölése: “<“]

Az egyes bejegyzéseket extra tartalommal is fel tudod ruházni. Ami nagyon fontos, hogy aznap el legyen végezve, tegyél mellé egy csillagot. Az ötleteid nem fognak elveszni a bejegyzéseid között, ha teszel mellé egy felkiáltójelet. Ha pedig eszedbe jutott valami, aminek utána szeretnél nézni, egyszerűen rajzolj egy kis szemecskét mellé és emlékezni fogsz rá, hogy ezzel még van teendő.

  • Elsőbbséget élvező feladatok (Priority) [jelölése: “*”]
  • Ihlet, ötlet, inspiráció (Inspiration) [jelölése: “!”]
  • További kutatás, utánajárás szükséges (Explore) [jelölése: egy szem]

Röviden így foglalnám össze a Bullet Journal lényegét. Amennyiben egy picit részletesebben szeretnél olvasni róla, azt itt megteheted. Ez pedig egy rövid videó arról, hogy mindez hogyan néz ki a gyakorlatban.

Amióta Ryder Carroll létrehozta a Bullet Journalt, azóta rengeteg változáson ment keresztül. Ez nem is csoda, hiszen itt nincsenek szabályok, inkább csak irányelvek. Lehetőség van rá, hogy kísérletezz, próbálgass és megtaláld azt a formát, ami neked a leginkább működik. A következő bejegyzésekben további ötletek szeretnék adni, hogy hogyan kezdj neki a saját bullet journalodhoz és még mi mindennel tudod kiegészíteni azt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..